’’ Ott voltam, de nem figyeltél,
vágytam rád, de elfeledtél,
szemedbe néztem és elvesztem a mélyben
egy sötét vészjósló éjen,
az óra éjfélt ütött
s a mámor szíven döfött,
de nem tőled éreztem csillapíthatatlan vágyat
csak ellenségen vérének illatától’’
''Nyári nap volt talán
mikor felnéztem rád
s szemedben nem tündökölt tovább
a nyári napsugár
új ember nézett vissza rám
régi éned mintha csak árnyék volna csupán
szíved is más
bűntudatos netán
egy kicsiny rész csak az ami emlékszik rám
a többi elfeledett és nem nézett vissza már
még eszedbe jutok, de eltűnődsz
ki is vagyok egyáltalán?''
’’ Volt, hogy szerettél
volt, hogy kerestél
néha megütöttél
vagy magadhoz öleltél
mikor hozzád bújtam viszont ellöktél
szívem összetörve örökké’’
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok
értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai
üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a
Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek: